2012/03/15 – delutàn

Kozeledik a hétvége, de szerencsére vasàrnapra màr talàn van program; kozos maszkàlàs mindenféle „franciàtlan” népekkel és ismerkedés a francia „kulturàval”.

No igen, ami a kulturàt illeti. Mindenki aranyos, mosolygos és segitokész és eddig minden szép is és jo is. Azonban valaki igazàn elmagyaràzhatnà nekem, hogy hogy a piskotàban lehetséges az, hogy a kulfoldi diàkokkal foglalkozo iroda feje egy, amugy a franciàn kivul talàn semmi màs nyelvet nem beszélo asszonysàg.

Azon se csodàlkoznék néha, ha vakok iranyitanàk a kozlekedést vagy suketek vezényelnének a hangversenyeken.

A laborban ugyan ez a szitu. A „human resources” valamint a kulfoldi jonéppel foglalkozo asszonysàg szintugy, végtelenul kedves és segitokész, de angolul egy kukkot sem tud. Alàirom, én vagyok a kulfoldi meg minden, de attol még, hogy nem rohangàlnak minden féle hobbitok meg sotét csuklyàs csokàk holmi gyuru utàn kutatva a bozotosban, vmi kozos nyelvet csak talàlhatnànk, ami nem a francia és mint olyan, tudoskodo, egyetemi (alapvetoen fizikàval és kémiàval foglalkozo) csoport/kozeg, talàn mégiscsak értelemszeru lenne az angol.

Nagyon szeretek értetlen, uveges tekintetu mosolypàrbajt vivni a burokràciàval, de lassan màr gorcsbe ràndul az arcom, ha meghallom; hogy megint egyedul kell elintéznem valami hivatali ugyet. A fonok mondjuk bàrmit el tud intézni nekem, màr ha van rà ideje. De mostansàg sajna elfoglalt.

Mindez annyira nem meglepo, de érdekes volt ismét szembesulni a ténnyel, hogy a nemzeti ontudat néha mekkora sakk-mattot képes adni az értelemnek. Ez elony-e vagy hàtràny azt dontse el mindenki maga...

Hmm hmm... szervezettség: két napja itt vagyok de ma màr lepedot soooot pàrnahuzatot is bedobtak hozzàm!!! Ergo bejottek korbenéztek és ledobtàk az àgyamra a cumot, nem is zugolodnék itt a jogaim miatt ezen ponton, de ha màr ugy is ki be jàrnak,... igazàn ki is takarithattak volna... nem most, hanem mielott megerkeztem. Miért is???

1)      A padlora fektettet linoleum olyan volt (és még most is ilyen) mintha az épulet megnyitàsa ota hozzà se nyultak volna.

2)      Vaci uj asztal az van, de az nem zavart senkit, hogy az 5-6 konnektor elmondhatatlan àllapotu. Osszegezném egy par szoban: probàltam beleapplikàlni „Dompert” a kolcson laptop-ot dugaszkàba, mire vàratlan aktivitàst mutattot a rendszer. Elsokent feltunoen instabilnak talaltam a szerkezetet, majd a kov pillanatban a picike ugy dontott; hogy hallgat a gravitàcio hivo szavàra és millio darabra szakadva alàhull az iroasztal pokhàlos hatàrvideken tulra... Nesze, csoro egyetemista, puzzle... szorakozzàl kedvedre a 220-al, vagy amennyi ezekben a falakban cikàzik.

3)      Mig a konnektor ily elutasitoan tàvolsàgtartonak mutatkozott, addig a mosdokagylo éppen ellenkezoleg. Akàrhànyszor megnyitom a csapot, szinte hallomés érzem, ahogy a csap és véle formàs alakja egyontetuen bucsut mond szilàrdjellemu kedvesének, a vizfoltoktol rohado falnak és àhitattal kozeledik felém gyengéd érintésemre, majd talàlkozàsunkat kovetoen ismét visszatér a kis hamis, finom csokot lehelve a falnak, mikozben konnyekig meghatodik...

4)      A gombkilincs hasonlo érzelmeket tàplàl irànyomban, àm ezen màr kevésbé lepodok meg.

Elsore ennyit fedett fel csupàn elottem a kedves, bàr biztos vayok benne, hogy a legrejtetteb és egyben legmeglepobb titkait meg késobbre tartogatja szàmomra... Az elso randin senki se lebbenti fel a fàtylat minden hobortjàrol, miért is tenne o màsképp...

Megvolt az elso talàlkozàsom a munkatàrsammal is. Rànézésre vagy 400 kilo, jelleme akàr a szintiszta acél, àm ezuttal csak a sarokban fustolgott magàban, tetotol talpig alufoliàba tekergozve (lévén a dologidore valo felkészulés kozepette làtogattam meg, és épp a kifutésén igyekeztek a tobbiek). A kovi héttol, ha minden  rendben megy, vele fogok dolgozni. Az AES rendszer egy regi-uj àm izig vérig veterànjàval. Egyik màsik csavarja talàn még a 2. VH-t is megjàrhatta... de elvileg mukszik, igy szeretjuk, becsuljuk és ha ez igy is marad, akkor  tàn egyszer még legendàs mesét is irunk tetteirol, remélhetoleg impakt faktorosat.

Jelenleg igy àllok, vagyis fekszek... és amig a bibor szinben tundoklo, testén a phoenix jelét viselo, formàs, 0.25 –os sorocskek 4 fos hàreme védelmezi hutoszekrényem rideg àlmàt, addig nincs miért tartani a holnaptol...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.